Tudd meg te is miből készül a Darált-hús! Kamu húsokkal etetik a magyarokat!





Tetszett ez a cikk? Szavazz erre most!
1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
Loading...

Tegnap a tescoban darált húst akartam venni. Találtam is… hmmm…. marha-sertés 1 kg 849.-Ft-ért??? Gyanús volt. Ilyen olcsó lenne? És olyan pépes… egyáltalán hús ez? Jól megnéztem és nem hittem a szememnek! Nátrium glutamát is van benne???!!! A darált húsban??? Abba minek??? Vagy ez akkor mi? Hát nem hús az biztos! Valami pépes vacak. Mellette ott volt a valódi sertés hús, 500g 1099.-Ft-ért. De ezek után már ezt sem volt gusztusom megvenni, főleg, hogy pulykát szerettem volna. Az embernek a főzéstől is elmegy ilyenkor a kedve. Mi jön még???

A pépből készült darált hús után, itt az új finomság a ragasztott hús! Már kapható a nagyobb áruházláncokban, csak tessék csak tessék!
Nem csoda, ha a magyar húsipar nem tudta tartani a lépést ezekkel a dolgokkal, és talán jobb is így.

Húsragasztásról videó:

Azt ma már talán mindenki tudja, hogy nem szabad náthára antibiotikumot szedni, s hogy a szappanok és tisztítószerek közül sem érdemes az antibiotikumosakat választani. Az emberiségnek már csak néhány hatásos antibiotikuma van, amit nem „tanultak ki” a baktériumok, vagyis amik még hatnak egyáltalán ellenük, ha elszaporodnak bennünk valamilyen fertőzés esetén.

Ehhez képest jó nagy csapás a lelki békénkre az a jelentés, amelyet az amerikai élelmiszerbiztonsági és gyógyszerhatóság, az FDA adott ki: az amerikai szupermarketek polcain csinosan becsomagolva ülő húsok megdöbbentően nagy részében antibiotikum-rezisztens baktériumokat találtak. A jelentést olyan csendben adták ki, hogy sokáig észre sem vette senki, s csaknemrég figyelt fel rá az Environmental Working Group civil szervezet.

A döbbenetes számok

A hatóság jelentése szerint a darált pulykahús bizonyult a legveszélyesebbnek: a minták 81 százalékában találtak olyan kórokozókat, amelyek kiröhögik a gyógyszereinket. A sertéshússzeletek majdnem 70 százalékában, a darált marhahús 55 százalékában és a csirkehúsdarabok 39 százalékában volt ugyanez a helyzet. És az sem mindegy, hogy milyen baktériumok antirezisztens verziói jelentek meg: a szalmonella, a campylobacter és az e-coli.

Csak az első két baktérium (szeldebb verziói) évi 3,6 millió ételmérgezést okoz az USA-ban – mi lesz, ha ezek egy jelentős része nagyon nehezen kezelhető antibiotikum-rezisztens törzsekből áll majd? Több millió ember hal bele egy rare-re sütött steakbe vagy egy mirelitből készült hamburgerbe? Az ételmérgezések súlyosabbá válása mellett azonban ez azért is aggasztó, mert az étellel a szervezetünkbe került antibiotikum-rezisztens baktériumok átadhatják más, „normális” baktériumoknak is a rezisztenciát, tehát például egy lehorzsolt térddel a szervezetünkbe kerülő, ártalmatlannak számító staphylococcus is hirtelen halálossá válhat számunkra.

Terjed a járvány

Egyszóval nem babra megy a játék, mint az Egyesült Államokban egyre aggasztóbb statisztikákból is látni. A szalmonella régebben egy kellemetlen, de alapvetően ritka betegség volt. Mostanában évi 23 ezer embert juttat a kórházba és közülük körülbelül négyszázat nem is szoktak tudni megmenteni az orvosok. És már most lehet látni, hogy a helyzet romlani fog: 2002-ben a csirkén talált szalmonella-baktériumok 48 százaléka volt antibiotikum-rezisztens, a 2011-es minták esetében viszont már a háromnegyedük. A baktériumok 45 százaléka ráadásul már nem is csak egy, hanem legalább háromféle antibiotikumnak is ellen tudott állni. Hasonlóak a számok a pulykahús esetében.

Nagy bajokat okoznak a campylobacterek is, amelyek évente 2,5 millió embert gyengítenek le hasmenéses tünetekkel annyira, hogy orvoshoz kell vinni őket. Az amerikai járványügyi központ szerint 2006-hoz képest 14 százalékkal nőtt a megbetegedések száma. Eközben az FDA vizsgálatában az derült ki: a nyers csirkehúsminták negyedében találtak antibiotikum-rezisztens törzset. Egy másik kutatás az e-coli egy különösen veszélyes törzsének rezisztenssé válására hívta fel a figyelmet, míg a egy harmadik vizsgálatból az derült ki: a pulykahús majdnem háromnegyedében volt legalább három antibiotikumra rezsisztens baktérium.

Antibiotikum az állatartóknál

A rezisztens baktériumok elterjedéséért jelentős részben az állatoknak adott antibiotikumokat teszik felelőssé a szakemberek. Az FDA már a hetvenes évek óta mondogatja, hogy csak szükség esetén adjanak antibiotikumot az állatoknak, ám az ipari állattartásban túl nagy a kísértés arra, hogy tömegesen, teljes életükön át adjanak gyógyszert az állatoknak. Így ugyanis sűrűbben tudják tartani őket, ráadáasul gyorsabban is nő a súlyuk. Így összességében a legnagyobb antibiotikum-vásárlók az állattartók: az évi 8,9 milliárd levágott állat összesen négyszer annyi antibiotikumot fogyaszt el, mint az emberek.

Ne nyúlj nyers húshoz!

Hogyan lehet védekezni a fertőzött hús ellen? Sok baktérium már a nyers hús megfogásával is be tud jutni az érzékenyebbek – például a gyerekek – bőrén keresztül. A felnőtteknek is érdemes ügyelniük arra, hogy sebes kézzel ne nyúljanak nyers húshoz, s hát az elegáns konyha kedvelőinek nagy bánatára mindent jó alaposan át kell sütni.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *